Reggeli Gondolatok

#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 14. Kedves barátom! Régi jellemhibákkal küzdök, és úgy tűnik, hogy nem találok megoldást. Íme, Jézus egyik nagy csodája: egy édesapa elvitte az ördög által megszállt fiát Jézushoz. A megmerevedett gyermeknek habzott a szája és csikorgatta a fogait. Nagyon rossz állapotban volt, de mintha ez nem lett volna elég, Jézus még meg is kérdezé az atyját: Mennyi ideje, hogy ez esett rajta? Az pedig monda: Gyermeksége óta (Mk 9:21). Ráadásul a tanítványok nem tudták meggyógyítani a fiút. Mi lehetne rosszabb ennél? Bűnös szokásaink miatt néha olyanok vagyunk, mint ez a megkínzott lélek. Talán próbáltad megoldani egymagad a helyzetet, de láttad, hogy nem megy, aztán a családhoz, barátokhoz, lelkipásztorhoz vagy olyan emberekhez fordultál, akik szerinted közel állnak Istenhez, mégsem értél el eredményt. Itt olyan gondolatokról, állapotokról, érzelmekről, magatartásról és szokásokról beszélek, amelyek eltávolítanak az Úrtól, s amelyekkel már régóta küzdesz. Ismerd be a tehetetlenségedet, és tedd félre a büszkeséged! Az idők folyamán kialakulhatnak szokások, amelyektől nem szabadulhatsz, csupán könyörgéssel és böjtöléssel (Mk 9:29), és vannak olyanok is, amelyeket csak Jézus tud megoldani. Járulj az Úr elé, és mond el a problémáidat, gyengeségeidet, amelyek nyomasztanak, hogy cserébe győzelmet adhasson számodra. Íme, egy ígéret: És azon a napon, azt mondja a Seregek Ura, letöröm majd az ő igáját a te nyakadról, köteleidet leszaggatom, és nem szolgálnak többé idegeneknek (Jer 30:8). Baráti tisztelettel, Tănase Rareș AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. november 14.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 13. Kedves barátom! Mielőtt útra kelsz, kérd meg Istent, hogy vezérelje a lépteidet. Kérd a visszaigazolását és az áldását, és hagyatkozz az Ő karjaira, miközben elsuttogod imában: Legyen meg a Te akaratod! Elhangzott Jézus hívása: Jöjj! – és Péter kilépett a csónakból a vízre. Látva a körülötte tomboló szelet, rövidesen úgy érezte, hogy süllyedni kezd, ellepik a hullámok és odaveszhet. Utazásunk során néha szinte belefulladunk az aggodalomba, a stresszbe, a csalódásokba a magányba, és még az a gondolat is megkísért, hogy Isten talán megfeledkezett rólunk. De még ha a szemünk nem is látja Őt, az Ő szemei nyomon követnek bennünket. Péter is levette a tekintetét Jézusról, a hullámokat nézte, és úgy érezte, hogy elmerül, viszont a menekülést keresve megtalálta Jézus szelíd tekintetét, amely figyelte őt, készen arra, hogy válaszoljon a kiáltására: Uram, tarts meg engem! Amikor Jézus elhív bennünket, tudja, hogy fenyegető hullámok vesznek majd körül. Mindezek mellett elhív, hogy az Ő ereje által győzzük le a lehetetlen, természetellenesnek tűnő valóságot. Bár néha összetörünk, Isten a szilánkjainkból ékes edényt készít, az Ő dicsőségére. Valahányszor a Péteréhez hasonló helyzetbe kerültem, érezhettem Isten erős, oltalmazó karját. Ő ismeri kihívásainkat és félelmeinket, amelyekre válaszként így szól hozzánk: Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek én bennem! (Jn 14:1). Baráti tisztelettel, Larisa Palade AMiCUS Kolozsvár
Reggeli Gondolatok - 2025. november 13.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 12. Kedves barátom! Mit tehetek, ha az A-tervem nem működik, a B-tervről pedig semmit sem tudok? Akkor szembesültem ezzel a kérdéssel, amikor megtudtam, hogy nem sikerült a felvételi vizsgám, amelyre egész jövőmet alapoztam. Hirtelen eszembe jutott Példabeszédek 19:21 verse: Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. Vajon Isten ilyen módon akar megmenteni engem? Az alábbiakat egy tanulmányban olvastam: egy hozzánk hasonló fiatalnak naponta 34 000 döntést kell meghoznia. Ez nagyon nagy szám, ennyi döntés mellett észrevétlenül elsuhanunk, az egész folyamat rutinszerűvé válik. Vannak egyszerű, és vannak fontos döntések is, amelyek nyomán rájövök, hogy elsősorban Istenhez kell menekülnöm. Noha felruházott a legnagyobb ajándékkal – a döntés szabadságával –, tudatosult bennem, hogy ha átadom az életemet Istennek, többé már nem tud eluralkodni rajtam a bizonytalanság és a félelem, vezetése alatt képes vagyok a legjobb döntéseket meghozni. Isten mindannyiunknak a legjobbat akarja, miközben mi sokszor kételkedünk ebben, mert azt szeretnénk, hogy a saját elképzeléseinknek megfelelően alakuljanak a dolgok. Meghívlak, hogy együtt kérjük meg Istent, vezesse lépteinket olyan döntések felé, amelyek közelebb visznek minket a mennyhez. Bízzunk abban az útban, amit Ő tervezett számunkra, akkor is, ha nem értjük Isten szándékát. Baráti tisztelettel, Jessica Anghelache AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. november 12.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 11. Kedves barátom! Az emberiségnek Jézus Krisztus hozta el a győzelem lehetőségét. Emberi testben jött el, hogy megmutassa az el nem bukott világoknak és a földnek, hogy Ő mindent előkészített annak érdekében, hogy az ember Isten iránti hűségben élhessen. Magára öltötte az emberi természet gyengeségeit, hogy meg legyen próbálva. Emberi természetében Krisztus az isteni természet részese volt: ember Fia és Isten Fia volt egyben. Elviselte azokat a kísértéseket, amelyekkel Sátán támadta, de kiállta a próbát. Szörnyű kínokat szenvedett, heves támadásoknak volt kitéve, de Isten nem hagyta Őt elismerése bizonyítékai nélkül. Amikor János megkeresztelte Jézust a Jordánban, Isten Lelke szállt alá galamb formájában, és egy hang hallatszott a mennyből: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben gyönyörködöm (Mt 3:17). Ahogy a Szentlélek Jézust is kivezette a kísértések pusztájába, úgy próbál elcsábítani bennünket is Sátán minden pillanatban különböző megpróbáltatások révén. Jézus az Atyjától függött földi küzdelmei során. Azzal a bizonyossággal rendelkezett, hogy az Atya vele van, és ezáltal válthatott meg minket. Halála és feltámadása által legyőzte a halált, elhozta számunkra az örök élet lehetőségét, amennyiben elfogadjuk Őt személyes Megváltónknak. Meghívlak, kedves barátom, hogy válasszuk Jézust Példaképünknek, tegyük az életünket az Atyától függővé szüntelen imádkozás által, és teljes hittel bízzunk abban, hogy Jézushoz hasonlóan győzni fogunk! Istennel minden lehetséges! Baráti tisztelettel, Oana-Gabriela Berescu AMiCUS Krajova
Reggeli Gondolatok - 2025. november 11.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 10. Kedves barátom! 2023-ban, egy nyugodt novemberi napon, autóvezetés közben erős ütés ért hátulról. Balesetet szenvedtem. Hirtelen döbbenet lett úrrá rajtam, de miután elvégeztem a baleseti helyzetekre előírt procedúrákat, befészkelte magát elmémbe a gondolat, hogy nincsenek véletlenek. Lehet, hogy az incidens egy olyan lehetőséget rejteget, amely nyomán a másik autóvezetőnek ez az egy alkalma van megismerni Istent. Mivel az illető adott egy másolatot a személyazonossági igazolványáról, eszembe jutott, hogy ajándékot küldhetnék neki postán. Becsomagoltam egy Bibliát és egy Jézushoz vezető út című könyvet, mellékeltem hozzá néhány sort, amiben elmondtam, hogy ki vagyok, és meghagytam a telefonszámomat is. Elkezdtem imádkozni ezért a személyért, és az volt a vágyam, bárcsak érdeklődne a kapott könyvek iránt. Pár nappal később észrevettem, hogy van egy nem fogadott hívásom. Azonnal tárcsáztam a számot. Egy kellemes hangú hölgy válaszolt. Bemutatkoztam, a hölgy pedig azonnal megkérdezte, hogy üdvözölhet-e Békesség Istentől! köszöntéssel. Hogy miért hívott? Nos, egy csodálatos dolog miatt, amire én gondolni sem mertem. Elmesélte, hogy a lépcsőházban talált egy Jézushoz vezető út című könyvet, amelyben ott volt a telefonszámom is. Nincs köze az említett autóvezetőhöz, aki a Bibliát elfogadta, a könyvet viszont a lépcsőházi fűtőtesten hagyta, így találta meg ez a hölgy, akiről kiderült, hogy a pünkösdi gyülekezet tagja. Isten úgy válaszolt az imámra, ahogy én nem is mertem kérni. Meggyőződésem, hogy egy nap majd a Biblia is meghozza gyümölcsét, hiszen Ő megígérte: Kiálts hozzám és megfelelek! (Jer 33:3). Isten mindig válaszol az őszinte és alázatos imákra! Baráti tisztelettel, Andreea Radu Adventus Egyesület
Reggeli Gondolatok - 2025. november 10.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 9. Kedves barátom! Tanári pályám elején szembesültem azzal a pedagógiai realitással, hogy a diákokat nem érdekli az általam tanított filozófia. Egy alkalommal a 12. osztályosokkal tartottunk didaktikai gyakorlatot. Az osztályteremben nagyon sok üres szék volt. Mindezek mellett nagyon érdekes beszélgetésekre került sor, a jelenlegi Iránban zajló események kapcsán például szó esett a vallásszabadságról. Bár az órán kevés diák vett részt, mégis nagyon közel kerültünk egymáshoz, nyitottabbak lettünk, gyümölcsöző beszélgetések hangzottak el, és ez mindannyiunkra jó hatással volt. Hasonló lehangoló helyzetek adódhatnak a szakmai életünkben, de a szolgálatunkban is. Talán készülünk egy bizonyos projekttel – például a gyülekezeti kórussal vagy épp vakációs Bibliaiskolát készítünk elő –, és csalódottan kell megállapítanunk, hogy nagyon kevés az érdeklődő. Ilyenkor mindig jusson eszedbe: sok esetben nem a mennyiség számít, hanem a jelenlevők minősége. Lehet, hogy Isten azért enged meg ilyen helyzeteket, hogy dolgozhasson azoknak az embereknek a szívében, akiket másképpen nem tudna megszólítani. Kedves barátom, jegyezz meg még valamit, amit én is csak nemrég tanultam meg: a világgal vívott küzdelem nem a tied, nem az enyém, nem a mienk – hanem Istené. Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban (1Kor 15:58). Baráti tisztelettel, Andreea Ursu-Țuțuianu AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. november 9.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 8. Kedves barátom! Teljesen biztos vagyok benne, hogy legalább egyszer voltál már összezavarodva, féltél és bizonytalanság gyötört, ami mélységesen nyugtalanította a lelkedet. Ilyenkor a jövő ködösnek tűnik, és felteszed a kérdést: vajon hogyan jutottál ide, és miért kételkedsz a képességeidben. Természetesen engem is megpróbáltak hasonló érzések az egyetemi éveim elején. Szükségem volt egy alkalmazkodási időre, újra kellett gondolnom az életutamat, de hamar felfedeztem valamit, ami segített és bátorságot nyújtott, hogy bizalommal továbbmenjek. Rájöttem, hogy ezek természetes emberi érzések: nem kell ellenkeznünk velük, viszont le kell küzdenünk őket. Minden embert próbára tesz a kétely, amikor kikerül a komfortzónájából, és ismeretlen helyre jut. Még a híres bibliai személyiségek is megjárták ezt az utat. Ennek ékesszóló példája Mózes. Amikor elhívást kap egy nehéz feladatra – a zsidók Egyiptomból való kiszabadítására –, Mózes első reakciója az, hogy kényelmetlenül érzi magát és kételkedik: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a fáraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Egyiptomból? (2Móz 3:11). Isten pedig így válaszol: Én veled leszek! Biztosítja Mózest arról, hogy életének ezen új szakaszában hatalmas karjával fogja vezetni. A későbbi események pedig épp ennek az ígéretnek a teljesedését igazolták. Ugyanerről biztosít bennünket is Isten, amikor életünk keresztúthoz érkezik. Ilyen helyzetekről beszél 5Mózes 31:8 verse is: Az Úr, ő az, aki előtted megy, ő lesz te veled; el nem marad tőled, sem el nem hagy téged: ne félj és ne rettegj! Baráti tisztelettel, Jarnea Erwin AMiCUS Párizs
Reggeli Gondolatok - 2025. november 8.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 7. Kedves barátom! Érezted-e valaha, hogy fogytán az erőd, nem látsz kiutat, és egyedül maradtál a problémáiddal? Velem megtörtént már, hogy rengeteg teendőm volt, és kevés időm jutott mindenre, és ilyenkor állandó feszültségben éltem, mert féltem a kudarctól. Viszont észrevettem valamit a magatartásomban: próbáltam egymagam megoldani a problémákat, nem vártam külső támogatást, még Isten segítségét sem. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ilyen magatartás sosem működőképes, és hogy csak akkor érhetünk el sikert, ha imádkozunk, hiszen Isten mellettünk van akkor is, amikor eltávolodunk Tőle. Meggyőződésem, hogy ha az Ő segítségét kértem volna, sokkal nyugodtabb lettem volna, nem féltem volna a kudarctól, és talán jobban is bemutathattam volna a legújabb projektemet, esetleg nagyobb jegyet is kaptam volna a vizsgán. Már kiskoromban megtanultam egy bibliaszöveget, amely biztonságérzetet nyújt, és azt sugallja, hogy nem vagyok egyedül. Íme: Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban (Zsolt 46:2). Meghívlak, hogy ma, napi teendőd teljesítése közben gondolj erre a szövegre, és ne feledd, hogy nem vagy egyedül, sőt, szüntelenül melletted van a világegyetem leghatalmasabb Ura, aki sosem túl foglalt ahhoz, hogy a te apró problémáidról is gondoskodjon. Baráti tisztelettel, Tina Späck AMiCUS Kolozsvár
Reggeli Gondolatok - 2025. november 7.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 6. Kedves barátom! Szeretnék egy frissen történt eseményről mesélni, amiben magam is részt vettem, és ami örömöt hozott az életembe. Hónapokon át tartó készülődés és számtalan próba után végül egy jótékonysági koncerten énekelhettem a barátaimmal és a hittestvéreimmel. Talán azért merem ezt így kijelenteni, mert közvetlen résztvevője voltam az eseménynek: ez volt az egyik legfelemelőbb koncert, amelyen valaha részt vettem. Még most, levelem írása közben is ennek a koncertnek a felvételét hallgatom a YouTube-on. Minden résztvevő rengeteg időt szánt a készülődésre, de Isten gazdagon megjutalmazta a befektetett időt. Most már könnyebben megértem azt az elvet, miszerint az egész nagyobb, mint darabjainak összessége. Miért mondom el neked mindezt? Nem csupán azért, mert az esemény maradandó nyomot hagyott a lelkemben, hanem mert azt kívánom, hogy neked is részed legyen hasonlóan szép élményekben. A Zsoltárok könyvében olvassuk: Menjünk elébe hálaadással; vigadozzunk néki zengedezésekkel! (Zsolt 95:2). Szeretném, ha tudnád, hogy eleinte fenntartásaim voltak a felkészülésre fordított idő tekintetében, de most már bánom, hogy számos alkalmat elszalasztottam, amikor dicsőíthettem volna Istent. Kezdetben biztosan te is követsz majd el hibákat, vagy nem fogsz bízni a saját képességeidben, de az Úr szüntelenül a segítségedre lesz. Valahányszor éneklek az Úrnak, megkönnyebbülök és feltöltődöm, és kívánom, hogy neked is legyen részed ilyen örömben! Elhatároztam, hogy többé nem szalasztom el az Isten-dicsőítés alkalmait, és téged is arra bátorítalak, hogy vegyél részt a gyülekezet kórusának zenei projektjeiben Isten nevének magasztalására! Baráti tisztelettel, Codrin Bejenaru AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. november 6.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 5. Kedves barátom! Megtörténhet, hogy túlságosan közönségessé vált számunkra Isten? Tudom, hogy nem hangzik helyénvalónak a kérdés, de nem kerülte el a figyelmemet, hogy az utóbbi időben az emberek már csak lágymeleg kapcsolatot ápolnak Istennel. Kérlek, ne érts félre; nem ítélkezem, mivel nem rendelkezek ilyen irányú bizonyosságokkal. Ez csak az én véleményem, amit az alapján alakítottam ki, hogy megfigyeltem ismerőseim magatartását. Az igazság az, hogy én sem állok távol az ilyesfajta magatartástól. Az én hitem lángja is veszített abból az erőből, amivel keresztény utazásom elején rendelkezett. Küzdök is ez ellen, és arra törekszem, hogy a szívemben égjen az Isten és az embertársaim iránti szeretet. Ezeken gondolkozva jutott eszembe egy bibliai jelenet, ami gyakran kérdéseket szült a szívemben. Felidéztem azt az időszakot, amely során az izraeliták negyven éven át vándoroltak a pusztában Isten vezetésével. Az Úr pedig megy vala előttük nappal felhőoszlopban, hogy vezérelje őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nékik, hogy éjjel és nappal mehessenek (2Móz 13:21). Gyakran gondolkoztam azon, hogy vajon miért vétkeztek Isten ellen, noha látták a csodáit. Rájöttem, hogy az ember könnyen hozzászokik bármihez – még Istenhez is. Mivel negyven éven keresztül volt közöttük látható módon, végül megszokták a jelenlétét. Kedves barátom, kívánom, hogy bennünket is ejtsen ámulatba Isten, minden nap adjunk hálát a csodáiért, és sose váljon közönségessé az Ő jelenléte számunkra! Baráti tisztelettel, Bogdan Ciubotariu AMiCUS Brassó
Reggeli Gondolatok - 2025. november 5.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 4. Kedves barátom! Egy őszi napon történt… és az a nap mélyen a lelkembe vésődött. Az AMiCUS Egyesület tagjaival az Alkotási Fesztiválra készültünk. Barátaimmal elhatároztuk, hogy együtt utazunk Kolozsvárra. A vonat a kora reggeli órákban indult Jászvásárról. Éppen kényelembe helyeztük magunkat a vagonban, amikor körbenéztem és észrevettem, hogy nincs közöttünk a zongoristánk. Néhány telefonhívás után kiderült, hogy elaludt, így már nem éri el a járatot, de azt javasolta, hogy talán mégis jó lenne, ha sikerülne feltartóztatnunk a vonatot miatta. Az illetékes személyek határozottan elutasították a kérésünket, így hát más megoldás után kellett néznünk a még hátramaradt néhány percben. Buzgón imádkoztunk magunkban, amikor a hangosbemondóban az állomásvezető hölgy hangja csendült fel: A Jászvásár – Temesvár vonat indulása késni fog. Mosoly ült az arcunkra. Meséltünk az állomásvezetőnek az utazásunkról, és arról, hogy számunkra mennyire fontos, hogy a zongoristánk is velünk tartson, hiszen nélküle a kórus nem énekelhet… Meglepett a hölgy reakciója. Azt hiszem, hogy ha az emberek többsége ilyen jellemmel rendelkezne, sokkal jobb világban élnénk. Mielőtt elváltunk, a következőket mondtam neki örömtől ragyogó arccal: Jézus nemsokára visszajön, és bennünket a vonaton, útra készen kell, hogy találjon! Útközben nem győztünk hálát adni Istennek a csodáért, amit tett, és hogy ismét felhasznált az Ő tervében. Jézus szeretne téged is felhasználni, ezért indulj el az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára (Fil 3:14)! Hamarosan feltűnik az állomásod. Siess, és menj vele életed legszebb utazására – az örök életre! Baráti tisztelettel, Andreea Pleșciuc AMiCUS Jászvásár
Reggeli Gondolatok - 2025. november 4.
#reggeligondolatok #ifi #ahitat #biblia #lelki November 3. Kedves barátom! A reggeli ébredés után eszedbe jutnak a napi teendőid: kurzusok, labor, tanulás a tesztekre, egy kicsit foglalkoznod kell a két nap múlva bemutatandó projekteddel is, majd eszedbe jut, hogy egy másik feladatodnak is lassan lejár a határideje. Sietsz, hogy elérd a metrót; elsuhansz azok felett a pillanatok felett is, amelyek alatt magaddal foglalkozhatnál, próbálod különböző dolgokkal lefoglalni az elmédet; a mobilalkalmazáson követed, hogy mikor jön az autóbusz – talán így mentesülsz egymegállónyi gyaloglástól, és nyersz némi időt. Mindent sietve csinálsz. Tik-tak és TikTok, de csak azért, nehogy elszalaszd a jövőd építésének lehetőségeit. Teljes szívemből remélem, hogy te nem így éled az életedet… vagy legalábbis nem egészen így. Remélem, hogy miközben készülsz elindulni otthonról, van időd kinézni az ablakon és örülni a rózsaszín felhőknek, amelyek a háztömbök között a távolban felbukkannak. Remélem, hogy feltöltődsz a reggeli hűvös szellővel, és megcsodálod egy-egy madár szárnyalását. Bízom benne, hogy nem felejtesz el minőségi időt tölteni a szeretteiddel. Az elmúlt napokban a testvéremmel kimentünk a Herăstrău-parkba. Rollert béreltünk (metró szelvénnyel, így nem kellett fizetnünk értük), és elhatároztuk, hogy körbejárjuk a tavat. Elég hűvös volt, meg is bántuk, hogy nem indultunk el korábban, de rövid idő alatt rájöttünk, hogy a nap legjobb időszakába érkeztünk: napnyugta volt. De micsoda napnyugta! Nem is jártuk körbe a tavat, hanem megálltunk és csodáltuk a naplementét. Gyönyörűek az Úr csodái! Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; de mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy (Mt 6:28-29). Baráti tisztelettel, Toni Gancea AMiCUS Bukarest
Reggeli Gondolatok - 2025. november 3.
Tovább… Feliratkozás